Pápai diákból háromszoros olimpikon
Darányi József a középiskola első négy osztályát Tatán, a 6–8. osztályokat Pápán, a bencéseknél járta. Pápai diákként fogadásból kezdett el súlyt lökni. Atlétaként 1921-től 1922-ig a Pápai SE, 1923-tól 1944-ig a MAC, 1946-tól 1948-ig a Bp. Előre színeiben szerepelt. 1926 és 1939 közt súlylökésben tizenkétszer nyert magyar bajnokságot. A súlylökés magyar rekordját egy évtizeden belül tízszer javította meg 14.45 méterről 15.77 méterre, s ezt az eredményét utódai 19 évig nem tudták megdönteni. Darányi volt az első magyar férfi súlylökő, aki tizenöt méteren felül dobott. A kétkezes súlylökésben háromszor állított fel világrekordot.
Harminchat alkalommal szerepelt a válogatottban, amelynek hosszú időn át nagytekintélyű csapatkapitánya is volt. Három olimpián szerepelt (1928 Amszterdam, 1932 Los Angeles és 1936 Berlin), legjobb eredményét 1932-ben Los Angelesben érte el amikor a 8. helyen végzett. 1930-ban Darmstadt-ban főiskolai világbajnokságot nyert és kétszer lett első az angol bajnokságban. Az 1934-es torinói Európa bajnokságon a hatodik helyen zárt.
A legjobb teljesítményét 1935-ben érte el 15,77 méterrel. A MAC örökös bajnoka cím tulajdonosa.
Darányi az állatorvos
Egyetemi tanulmányait 1923-ban, mint honvéd akadémista, az akkori Állatorvosi Főiskolán kezdte, amelyet 1928-ban fejezett be. Ez esztendőben honvéd állatorvossá nevezték ki, és a Ludovika Akadémiára osztották be szolgálattételre. Állatorvosi szolgálatának ellátása mellett lóismerettant és atlétikát oktatott. 1938-ban a felvidéki, 1940-ben az erdélyi katonai műveletekben vett részt, mint alakulatot vezető állatorvos. 1943-ban honvéd állatorvos őrnagyi rangot kapott. 1945-ben, Németországban, a hadosztály összes alakulatával francia, majd amerikai fogságba került.
1946 decemberében került haza, itthon tartalék állományba helyezték, majd saját kérésére katonai szolgálaton kívüli állományba került. Ezt követően állatorvosként tevékenykedett az Egyetem poliklinikáján, az Országos Állat-egészségügyi Intézetben és a nagytétényi sertéshízlaldában. 1948 és 1950 között magánállatorvosként dolgozott Budapesten. 1950 júliusától hatósági körzeti állatorvos voltVeresegyházán, 1975-ben történt nyugállományba vonulásáig.
Nevét szülővárosában a Gárdonyi Géza Általános iskola sportcsarnoka őrzi.
Veresegyház büszkesége
Veresegyházán 1967-től 1990-ig volt a községi tanács tagja, azon belül a végrehajtó bizottság elnöke, 1980-tól pedig a tanács elnökhelyettese. Az első tanácsülésen felállt, és a következőket mondta: „Tisztelt hölgyeim, tisztelt uraim! Mert felkértek, vállaltam a tanácstagsággal együtt járó munkát. Ezzel is a falunkat és szeretett hazámat kívánom szolgálni. Hogy ezt vállaltam, nem változtam meg, vagyok, aki voltam és leszek, aki vagyok.” — és ezzel leült.
Veresegyház Város Képviselő-testülete 2005-ben róla nevezte el a Közszolgálati Díj városi kitüntetést, valamint posztumusz díszpolgári címet adományozott Darányi Józsefnek.
Felhasznált irodalom
• http://www.jmvk.papa.hu/node/4747,
• https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/d-750BB/daranyi-jozsef-darany-75105/
• http://www.olympedia.org/athletes/71129
• https://www.veresegyhaz.hu/akikre-buszkek-vagyunk