Hamar kiderült, hogy az ugrószámokban a legtehetségesebb
Kőbányai srácként első emléke egy általános iskolai harmincméteres futóverseny volt, amelyen mindenkit megelőzött, majd harmadikos korában néhány hónapot atletizált a Ganz MÁVAG és a Kőbányai Lombik klubjaiban, utóbbi a gyószergyár egyesülete volt. Egy rövid ideig a karate is érdekelte. 1983-ban testvérével és a szomszédjával együtt őt is lehívták a KSI-be, ahol már szervezettebb keretek között atletizált, és próbált ki minden versenyszámot, de hamar kiderült, hogy az ugrások fekszenek neki a legjobban. Tizenhárom évesen négypróbában serdülő országos bajnokságot, a KSI-vel csapatbajnokságot nyert, egyéni versenyszámban pedig ezüstérmet szerzett magasugrásban, amelyben egy évvel később már mindenkit legyőzött. Edzője pályafutása során végig Kasperkiewicz Gábor volt.
1990-ben szerezte első magyar bajnoki címét
Tizenöt évesen, 1986-ban versenyzett először hármasugrásban, évről évre rengeteget feljlődött, az első évben például majdnem egy métert, a serdülő országos bajnokságon harmadik lett az idősebbek között. Bekerült az ifjúsági válogatottba, sorra nyerte korosztályos ob-kat, és 16 évesen már közel volt a korosztályos magyar csúcshoz is, amelyet a következő évben meg is döntött 15.59-cel, amellyel a nyíregyházi IBV-verseny nemzetközi mezőnyében harmadik lett. Egy év múlva már 15.93 volt az egyéni csúcsa, amellyel második helyen állt a felnőtt magyar ranglistán. Korosztályos szinten is voltak szép nemzetközi eredményei, 1989-ben hatodik lett a varasdi junior Európa-bajnokságon, 1990-ben pedig tizedik a plovdivi junior világbajnokságon, már az UTE sportolójaként. Első magyar bajnoki címét fedett pályán szerezte 1991-ben 15.95-tel, szabadtéren pedig 1992-ben diadalmaskodott először 16.49-es ugrásával.
Egy centivel döntötte meg a hármasugrás magyar csúcsát
Fedett pályán hatszor, szabadtéren hétszer nyert magyar bajnokságot, legjobb évében, 1998-ban 17.14-gyel. Abban az esztendőben, május 31-én Olaszországban, Tivoliban, a csapat Európa-kupán egy centivel megdöntötte Bakosi Béla országos csúcsát, 17.24-gyel a mai napig ő tartja a magyar rekordot. Két olimpián, négy szabadtéri világbajnokságon, két szabadtéri Európa-bajnokságon, valamint két-két fedett pályás vb-n és Eb-n képviselte hazánkat, bronzérmet szerzett a Japánban rendezett 1999-es fedett pályás vb-n, negyedik lett a 2000-es genti fedett pályás Eb-n, illetve hetedik az 1998-as budapesti szabadtéri Eb-n. A 2000-es sydney-i olimpia nem sikerült jól neki, leginkább egy korábbi bokaműtét miatt, ezért még az ugrólábcserével is megpróbálkozott 2001-ben, vissza is került a válogatottba. Visszavonulása után az informatika felé fordult, majd 46 évesen elkezdett tollaslabdázni, amit ugyanolyan komolyan vesz, mint annak idején a hármasugrást.
Mi elég rossz időszakban voltunk a csúcson, a rendszerváltás után nagyon megváltozott a gazdasági helyzet és vele a hazai sportélet. Kicsit mintha elengedték volna a magyar sport kezét, mi csak egymást támogattuk a szegényes háttérrel.
“„