Csaplár

András

Kiemelkedő klasszisú magyar hosszútávfutó volt. A margitszigeti pályán mindenki megszerette a mindig jó kedélyű, vidám, aprótermetű futót, akit mindenki csak "Csaposának" becézett. Szívósságával és küzdőképességével hamar a legjobbak sorába lépett. Csaplár József mecséri mintabíró sportban tehetséges unokája volt, fiatal korában három verseskötete jelent meg. 1933-ban és 1934-ben a Pesterzsébeti AC, 1935-1944-ben a MAC, 1946-1947-ben pedig a Budai Kinizsi színeiben sportolt. Még csak 23 éves volt, amikor 1935-ben első griffmadaras csapatbajnokságát megnyerte 4x1500 méteren, amelyet ezen a távon még négy követett. Ezenkívül a MAC bajnokcsapatának 5000 méteren négyszer (1937-1940), mezei futásban kétszer (1940 és 1944) volt a tagja, így 1935-től 1944-ig tizenegy csapatbajnokságot nyert, 1934 és 1946 között nyolcszor volt magyar válogatott.

Sportpályafutásának kiemelkedő állomását jelentette az 1939-es év. Sorra javította 10, 15 és 20 kilométeren, valamint az egyórás futásban azokat a magyar rekordokat, amelyeket az akkor már a világ legjobb hosszútávfutói közé sorolt Kelen János és Szilágyi Jenő tartottak. Ebben az évben nyerte első pályabajnokságát 5000 méteren, Szent István napi ajándékként, augusztus 20-án pedig Szabó Miklós, Iglói Mihály és Rátonyi Sándor mellett részese volt a MAC 4x1500 méteres világcsúcsot javító váltójának, amely az angolok kilenc éve fennálló világrekordját adta át a múltnak. A következő évben, 1940-ben a mezei futásban szerzett újabb magyar bajnoki címet, majd 1941-ben a 10000 méteres bajnokságon győzött, Szilágyi Jenő 1938-tól 1944-ig tartó egyeduralmát szakította félbe. Az atlétikai idény végén, október 26-án Budapesten a 20 kilométeres futásban 1:03:01.2 órás idejével megjavította a világcsúcsot, 1939-ben vezette a világranglistát 10000 (30:43:4.), 15000 (47.51.0.) és 20000 méteren (1:04:18.8.) is.

A margitszigeti klub 1945-ben történt betiltása után 1946-ban a BKTE-ben versenyzett tovább. Ebben az évben augusztusban részt vett az oslói Európa-bajnokságon, ahol 10000 méteren 30:35.4 perces idejével bronzérmes lett, ez volt a magyar atlétika második világháború utáni első világversenyen szerzett érme. Októberben maratoni futásban, a negyedik versenyszámában is egyéni bajnok lett. Versenyzői pályafutása végén sem szakadt el szeretett sportágától, két évenkeresztül ő látta el a szövetség főtitkári teendőit. Később, az ötvenes években ő szerkesztette az atlétikai kiadványokat, 1947-ben a „Sportszemle”, 1947-48-ban az „Atlétika” című folyóiratat. 1941-ben a budapesti egyetemen jogi oklevelet szerzett. 1948-ban emigrációba kényszerült, végakarata szerint hamvait a mecséri temetőben helyezték el 2012. június 23-án.

• Európa-bajnoki bronzérmes, 10000 m (1946) • Európa-bajnoki 7., 5000 m (1938) • Universiade brozérmes (1935) • magyar bajnok, 5000 m (1939) • magyar bajnok, 10000 m (1942) • magyar bajnok, maratoni futás (1946) • magyar bajnok, mezei futás (1940) • 5x magyar bajnok, 4x1500 m váltó (1935, 1937, 1938, 1939, 1940.) • 2x csapatbajnok, mezei futás (1940, 1944) • világcsúcstartó 20000 métren (1941, 1:03:01.2.)

• https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/2vhSzakkonyv-magyarok-a-ii-vilaghaboruban-2/az-ihnetov-munkanaploja-vitez-beldy-alajos-vezerezredes-hadtortenelmi-leveltarban-orzott-irataibol-19411943-82D0/fuggelek-A02A/a-munkanaploban-szereplok-eletrajzi-adatai-A1B6/csaplar-andras-dr-A2EF/ • http://www.hgkmovar.hu/mmel/?o=szc&c=k82 • http://kerszoft.hu/szepesi/atletika/vrek.htm • Arcanum, Atlétika Atlétika, 1995 (39. évfolyam, 1-12. szám)1995-08-01 / 8. szám