Az ultrafutás magyar királya
Bogár János fiatal korában karatézott és focizott, az atlétika csak 1982-től kezdett el fontosabb szerepet játszani az életében, amikor a katonaként elkezdett hosszú távokat futni. Miután leszerelt, Békéscsabán edzett maratonra, az ideje 2 óra 19 perc volt, őt viszont már ekkor a hosszabb távok érdekelték. Magyarország legnagyobb ultramaratoni versenyén, a Bécs–Pozsony–Budapest ultramaratonon 1992-től kezdve hatszor győzött, Európa egyik legnehezebb futóversenyén pedig, az Athén–Spárta közötti 246 kilométeres Spartathlonon 1991-ben 24:15.31-es idővel nyert, több mint másfél órával előzte meg az iráni James Zareit. 2007-ben az év ultrafutója lett hazánkban, miután a 212 kilométeres Ultrabalatonon nagy küzdelemben legyőzte a görög világcsúcstartó, négyszeres Spartathlon-győztes Jánisz Kúroszt.
Tízszer futotta körbe a Földet
Két távon futott országos csúcsot: 100 kilométeren 6:31.35 órával (1999. április 11., Encs) és 24 órás futásban 26 3172 méterrel (1993. július 4., Szeged), 2025-ben 100 kilométeren még rekorder volt. Aktív sportpályafutása 43 éve alatt összesen több mint 400 ezer kilométert futott le. Bogár János 2011-ben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság Fair Play-díját vehette át Kamuti Jenőtől, a Nemzetközi Fair Play Bizottság elnökétől. 2025-ben, 61 éves korában hatodszor rajtolt a görög ultramaratonon, és szintidőn belül, 32:55.15-tel ért célba. Kétszer futotta le az Authentic Phidippides Run versenyt (2022, 2023), amely dupla Spartathlon, azaz összesen 490 km-es távot jelent.
Szeretek futni, mindig az előnyeit nézem, így nekem ez öröm. Barátnőm ötven kilométerre lakik tőlem, van, hogy átfutok hozzá, majd vissza, így az edzés is megvan, a magánélet is és még benzint is spóroltam.
„„
