Virágzó atlétikai életet teremtett Szekszárdon
Bessenyei Gyula testnevelő tanári diplomáját 1933-ban szerezte a Magyar Testnevelési Főiskolán. Korának neves atlétája és tornásza volt. Fiatal tanárként 1935-ben került Szekszárdra, a Garay János Gimnáziumba, ahol a harmincas évek második felétől egészen 1953-ig virágzó diáksportot és atlétikai életet teremtett. Mostoha körülmények között dolgozva is országos sikereket ért el diákjaival tornában és atlétikában, több rövidtávfutót, hármasugrót, távolugrót és gátfutót nevelt a magyar atlétika számára – joggal nevezték akkoriban Szekszárd városát a sportág egyik fellegvárának. 1954-től Budapesten, a Than Károly Vegyipari Szakközépiskola testnevelő tanára volt, ahol töretlen lendülettel folytatta oktató- és nevelőmunkáját 1980-ig, nyugállományba vonulásáig. A BEAC atlétikai szakosztályának eredményes edzője volt.
A népszerű Zénó bácsi
Aktív tanári és edzői pályafutása után sem tudott elszakadni az atlétikától, szinte minden versenyen ott volt, bíráskodott, segített. A népszerű Zénó bácsi kiválóan képzett, elhivatott pedagógus volt, munkáját fáradhatatlanul, nagy szeretettel, derűvel és fanatizmussal végezte. Büszke volt arra, hogy többen választották az ő hatására hivatásul a testnevelői pályát. Meg tudott küzdeni az élet sorscsapásaival is, talpra állt a háborúban szerzett súlyos sérülése után, s átélte a legnagyobb tragédiát, két lányának elvesztését is. Életének utolsó éveiben a betegség lakásához kötötte. A kiváló testnevelő tanár, a híres atlétaedző 1994. október 20-án, életének 85. évében hunyt el.