A napraforgószártól a tanítványok olimpiai érmeiig
Az ipolysági születésű Bényi Károly úgy lett középiskolai bajnok gerelyhajításban, hogy első versenyén fogott először a kezébe gerelyt – addig napraforgószárat dobálgatott. A harmincas években a Lévai Torna Egylet versenyzőjeként háromszor volt bajnok gerelyhajításban a Csehszlovákiai Magyar Atlétikai Szövetség által megrendezett éves viadalon, 1936-ban 55,26, 1937-ben 49,08, 1938-ban pedig 55,26 méteres kísérlettel nyert. Ezt megfejelve 1938-ban Szlovákia és Kárpátalja bajnoka lett 56,57 méteres dobással. Sportpályafutása után edzőként dolgozott tovább, legismertebb, olimpikon tanítványai a diszkoszvető Kontsek Jolán és a távolugró Földessy Ödön voltak, előbbi az 1968-as mexikóvárosi olimpián bronzérmet szerzett, utóbbi pedig 1952-ben, Helsinkiben állhatott a dobogó alsó fokára. 1964-ben mesteredzői díjjal tüntették ki, edzői tevékenységével csaknem nyolcvanéves koráig nem hagyott fel.