Belloni

Gyula

Belloni Gyula labdarúgóként kezdte, az NSC ifjúsági csapatának volt a centenhalfja, majd innen az a MAC-ba, igazolt, ahol egy véletlen folytán derült ki, hogy kitűnő adottságokkal rendelkezik a közép- és hosszútávfutáshoz. 1923-tól 1944-ig volt a MAC atlétája. Egyesületével 1924-től 1932-ig 22-szer nyert magyar bajnokságot váltó- és csapatversenyekben. 1925-ben Belloni Gyula volt az első magyarországi tájfutóverseny győztese. Egyetlen egyéni atlétikai bajnoki címét 1926-ban mezei futásban nyerte. 1924-től 1929-ig 6-szor szerepelt a magyar válogatottban. 1928-ban saját költségén részt vett az amszterdami olimpián, ahol 1500m-en indult, de már az előfutamok során kiesett.

Az atlétika mellett síelésben is versenyzett. 1933-ban és 1934-ben is megnyerte a 15km-es sífutás magyar bajnokságát. A váltókkal és csapatversenyeken 1934 és 1942 között 8 bajnoki címet szerzett. 1933-ban egy alkalommal a magyar válogatottban is szerepelt. 1940 őszén, miután a második bécsi döntés nyomán Észak-Erdély ismét Magyarország része lett, felmerült a gondolat, hogy Garmisch-Partenkirchen mintájára Magyarország is kiépíthet egy nemzeti síközpontot, ahol akár már az 1940-es évek végén téli olimpiát lehetne rendezni. A Magyar Síszövetség első lépésként Belloni Gyulát kérte fel, hogy járja be Erdélyt, és vegye fel a kapcsolatot a helyi sportegyesületekkel, síszakosztályokkal versenyek szervezésének érdekében.

Gyeplabdában 1930-ban és 1931-ben a MAC csapatával nyert bajnokságot. 1929-től 1933-ig alkalommal szerepelt a magyar válogatottban.

1942-től a Honvéd Tiszti Vívó Klub (HTVK) öttusázóinak, a MAC sífutóinak futóedzője lett és egyben Belloni volt a Magyar Síszövetség kapitánya is. Civilben 1945-ig a Népjóléti Minisztérium lakásépítő kirendeltségén tisztviselőként, műszaki ellenőrként, majd számvevőségi tanácsosként dolgozott. 1946-tól a MOLSPED szállítmányozási vállalat fiókfőnöke, később a Beruházási Banknál, majd az Erőbernél volt műszaki ellenőr.