A MAC futója, majd elnöke túlélte a századot
A kisnemesi családból származó Bejczy Lajos a budai Toldy Gimnázium tanulója volt, és az iskolai versenyeken fedezték fel a tehetségét. Tizenhat évesen, 1919-ben a MAC atlétája lett, 1921-ben és 1922-ben sorra nyerte korosztálya hazai versenyeit, az országos ifjúsági bajnokságon 800 méteren és 1500 méteren győzött. Szülei nem voltak jómódúak, ezért a tanulás és a sport mellett dolgoznia kellett, egy kiadóvállalat adminisztrátora lett. A három elfoglaltság ellenére 1924-ben a nagy esélyes Grósz István előtt országos bajnokságot nyert 1500 méteren 4:16.8 perccel. 1923 és 1932 között összesen 170 versenyen győzött a MAC színeiben.
Sífutásban is nyert bajnokságot
A harmincas években már nem vállalta az élsport fokozott terhelését, hiszen a közgazdasági egyetem elvégzése után dolgozni kezdett, de azért olykor beszállt egy-egy váltóba, no és igazi all-round sportemberként sífutásban és jégkorongban is bajnoki címig, válogatottságig jutott. A nyomdaiparban helyezkedett el, olyan szerkesztőktől leshette el a lapkiadás tudományát, mint például a Magyar Nemzet alapítója, Pethő Sándor. Később az Új Magyarság című lap kiadóvállalatának igazgatója lett.
Irány Amerika
A második világháború után, 1954-ben a szocialista diktatúra elől külföldre akart menekülni, de lebukott, és börtönbüntetésre ítélték. Szabadulása után mint tapasztalt szakemberrel, megszerveztették vele az Állami Lapkiadó Vállalatot. Az 1956-os forradalom után viszont itthon maradt, pedig állást nem kapott. Zsebkendőfestéssel kereste kenyerét, volt hirdetésszervező, majd az Akadémiai Kiadónál kapott állást, ahol 1964-ben nyugdíjazták. Amikor Bejczy Lajos megkapta az értesítést, hogy 170 forint lett a nyugdíja, azt mondta, elég volt, és hatvanegy évesen nekiindult a világnak szabadságot és megélhetést keresni. Első feleségével együtt Bécsen keresztül meg sem állt Los Angelesig. Ott, túl a hatvanon, sofőr, autószerelő, majd szállodai portás lett, majd főkönyvelő, és 83 évesen megbecsült nyugdíjas. 1988-ban a MAC újraélesztésére hazatért, megválasztották a klub örökös tiszteletbeli elnökének. Bejczy Lajos századik születésnapja alkalmából a Köztársasági Aranykereszt Érdemjelvény kitüntetést kapta. Százegy évesen nyilatkozta:
Ha a sorstól kaptam egy ütést, nem hagytam el magam, hanem újra próbálkoztam. Ezt a kitartást a sportnak köszönhetem.
“„