Bakosi

Béla

Véletlenül lett hármasugró, későn, 17 és fél évesen, miután egy nyíregyházi városi atlétikai versenyre a testnevelő tanára elvitte magast és távolt ugrani. Ott látta meg a hármasugrást, megtetszett neki, benevezett és meg is nyerte. Így indult a megyei bajnokságon, majd miután ott is első lett, jött az országos bajnokság, ahol 14.25 méterrel harmadik helyen végezett, és meghívást kapott az ifjúsági válogatottba. A városi NYVSSC azonnal le is igazolta, ahol a kezdeti időszakban rohamosan fejlődött, egy év tréning után magasugrásban 2.10 méteres, hármasban 15.25-ös, távolban pedig hét méter feletti egyéni csúcsokkal rendelkezett. 1980-ban már fedettpályás Európa-bajnokságot nyert.

1980-ban, 23 évesen a moszkvai olimpián hármasugrásban a hetedik helyen végzett, és bár elindult a távolugrás selejtezőjében is, innen nem jutott tovább. Újra aranyérmet szerzett 1982-ben fedett pályán, a szabadtéri Eb-n pedig bronzérmes lett. 1983 és 1988 között még négyszer állt dobogóra a fedett pályás Európa-bajnokságokon, részt vett mindkét hazai Eb-n a Budapest Sportcsarnokban, illetve az 1983-as szabadtéri vb-n hetedik lett. Pályafutásában egyetlen tüske az 1984-es Los Angeles-i olimpia volt, a szovjetek bojkottálták a játékokat, amihez a szocialista blokk nagy része, így Magyarország is csatlakozott. Bakosi Béla nem mehetett, pedig kétszeres fedett pályás Európa-bajnokként alighanem éremmel a nyakában tért volna haza.

A stuttgarti Európa-bajnokságon 1986-ban remek eredménnyel került döntőbe, ott azonban rosszul teljesített és csak 12. lett. 1988 elején csúcsformában versenyzett, máig fennálló fedett pályás országos csúcsot ugrott 17.25 méterrel, de Oleg Szakirkin így is megelőzte öt centivel. Szabadtéri országos csúcsát 1985-ben ugrotta Budapesten, a 17.23 cm-es rekordot 1998-ban döntötte meg Czingler Zsolt egy centivel. 1979 és 1987 között nyolcszor nyert magyar bajnoki címet hármasugrásban, egyszer pedig távolugrásban. 1980-ban és 1982-ben fedett pályán is megnyerte a magyar bajnokságot. Bakosi Bélának nem volt szerencséje az olimpiákkal, még az 1988-as szöuli játékokra is felkészült, abban az évben is fedett pályás Eb-2. volt élete legjobb, hitelesített eredményével (17.25), ám tíz nappal az indulás előtt egy sarokcsont sérülés miatt kimaradt az utazó csapatból. Két évvel később, 33 évesen visszavonult.

Felesége, Szenczi Erika is válogatott távolugró és edző volt, mindkét fia kosárlabdázni kezdett, aztán az atlétikára váltottak. Nagyobbik fia, Balázs is sportolt, Péter pedig magyar bajnok magasugró. Hosszú évek kihagyása után 1999-ben tért vissza az edzői pályára, méghozzá sikeresen, Nyíregyházán csaknem két tucat fiatallal dolgozott. A csoportból pedig éppen kisebbik fia emelkedett ki, aki 2017. januárban ugrott 2.20 méteres egyéni csúcsával akkor az egyik legjobb magyar magasugró volt.

• Kelet Magyarország, 2009. július (66. évfolyam, 152-178. szám)2009-07-28 / 175. szám • Kozák Péter: Ki kicsoda a magyar sportéletben? Sportolók, edzők, sportvezetők, sportújságíók, sportorvosok, sportszakemberek. I. kötet A-H (Szekszárd, 1994) • https://sport365.hu/egyeni-sportok,hirek,szuletesnap-bakosi-bela-harmasugro-55-eves,27115 • Arcanum • Kelet-Magyarország, 2017. június (74. évfolyam, 126-150. szám)2017-06-17 / 139. szám • http://www.olympedia.org/athletes/71100