Bakai

József

Édesanyja Varga Mária, lánya Bakai Eszter kosárlabdázó. Tizenhat esztendeig volt atléta, 1957-től 1973-ig, először Keszthelyen, aztán 1961-től Csepelen. 1960-ban indult az első tízpróbaversenyén, a későbbiekben három súlyos sérülése is akadályozta. Az elsőt 1964-ben szenvedte el, bokatörése után csak műtéttel sikerült rendbe hozni a lábát. Egy évvel később, az 1965-ös budapesti Universiadén mégis ezüstérmet nyert az amerikai Bill Toomey mögött, 7500 pontnál magasabb eredménnyel. Az 1966-os budapesti Európa-bajnokág után úgy nyilatkozott, hogy elszámította magát, mert a verseny hajrájában azt hitte, nincs már esélye, elhamarkodottan feladta a viadalt, pedig helyezett lehetett volna.

Az 1972-es müncheni olimpiára „most vagy soha” hangulatban készült a tízpróbázó, de terveinek megvalósulását számos tényező nehezítette, lakásgondok miatt Dunaújvárosban kellett munkát vállalnia, miközben hetente négyszer Csepelre ingázott, emiatt az alapozása szokatlanul gyengén sikerült. „Mivel a válogatottkeret-tagságra nem voltam érdemes, egy hónapig saját költségen készültem, és a lengyelek elleni válogatottversenyen 7905 pontos országos csúccsal el is értem az olimpiai kiküldetéshez szükséges szintet. Ebbe a harcba azonban annyira belefáradtam, hogy a második formába hozás már nem sikerült, önbizalom nélkül álltam ki az olimpián. A müncheni stadionban akkor követtem el a hibát, amikor a rúdugrásban a négy méter után kihagytam, ezzel kiestem a ritmusból, és 430-on már ki is estem. Elhagyott az erőm, és nem is vállaltam el az ezerötszázat, ennek a feladásnak fegyelmi lett a vége, egy évre eltiltottak” – idézte fel pályafutása örökké fájó emlékét.

Az egyéni csúcsai tízpróbában évről évre javultak: 1963-ban 7041 pontot, 1965-ben 7341-et, 1966-ban 7537-et, 1969-ben 7619-et, 1970-ben 7729-et, 1972-ben pedig 7905 pontot ért el. Harmincegy évesen azonban nem látta értelmét a folytatásnak, abbahagyta a versenyzést, edzőként helyezkedett el. 1974-ben a Testnevelési Főiskolán atlétaszakedzői oklevelet szerzett. 1974 és 1980 között a Csepel vezetőedzője volt, 1981-ben megkapta a mesteredzői címet. 1981 és 1987 között szövetségi kapitány, 1987-től pedig a Bp. Honvéd vezetőedzője lett. 2001-ben a Magyar Atlétikai Szövetség újjáalakult edzőbizottságának vezetőjévé választották. 2002-ben a Héraklész-program egyik szakágvezetője lett, tanítványa volt későbbi felesége, az ötpróbában Európa-bajnok Papp Margit, majd a hétpróbázó Ináncsi Rita, aki többek között világbajnoki bronz- és Európa-bajnoki ezüstérmet nyert. „Velük sokkal többre vittem, mint amit magamból tudtam kihozni” – utalt tanítványaira és edzői munkásságára Bakai József.

• Kozák Péter: Ki kicsoda a magyar sportéletben? Sportolók, edzők, sportvezetők, sportújságíók, sportorvosok, sportszakemberek. I. kötet A–H (Szekszárd, 1994) • Atlétika, 2002 (46. évfolyam, 1–12. szám) 2002-04-01/4. szám • Fejér Megyei Hírlap, 1980. december (36. évfolyam, 282-305. szám) 1980-12-04/284. szám • Arcanum • https://www.olympedia.org/athletes/71097