Baji

Balázs

Általános iskolásként Baji Balázs számos sportágat kipróbált Békéscsabán, focizott, kosárlabdázott és úszott, de indult diákolimpiai atlétikai versenyeken a városban és a megyében, miután testnevelő tanára azt tanácsolta neki, próbálja ki magát ebben is. Az egyik ilyen versenyen későbbi edzője, Medovarszki János hívta le őt és barátját atletizálni. Hamar kiderült, hogy a fiatal fiúnak a gátfutás megy a legjobban, és mikor serdülőként megszerezte első egyéni országos bajnoki címét, már nem volt kérdés, melyik versenyszámot választja. Onnantól kezdve szinte az összes korosztályos ob-t megnyerte. Miután 2007-ben a felnőttek között is magyar bajnok lett, majd érettségi után felvették az Állatorvosi Egyetemre, még abban az évben Budapestre költözött, de a Békéscsabai Atlétikai Club színeiben versenyzett tovább. Edzéseinek irányítását ifjabb Tomhauser István vette át, az Ikarus-pályán együtt dolgozhatott az Európa-bajnoki bronzérmes gátfutóval, Kiss Dániellel. Miután 2008-ban hetedik lett a bydgoszcz-i junior-világbajnokságon, az első egyetemi éve után sportösztöndíjat kapott az amerikai Kansas State Universitytől, így 2009 őszétől egy évig a tengerentúlon tanult és készült, majd miután visszajött, hazai és nemzetközi szinten is egyre jobb eredményeket ért el.

Első fedett pályás magyar bajnoki címét 2009-ben szerezte hatvan méteres gátfutásban, és ebben az évben indult első felnőtt világversenyén is, a torinói fedett pályás Európa-bajnokságon, ami után egy évtizedig szinte minden atlétikai világversenyen rajthoz állt. 2011-ben ezüstérmet szerzett az ostravai U23-as Európa-bajnokságon száztíz gáton, 13.58-as eredményével teljesítette az olimpiai kvalifikációs B-szintet. Miután a következő év júniusában 13.51-gyel az A-szintet is megfutotta, indulhatott a londoni olimpián, ahol ugyan nem jutott tovább az előfutamból, de a korábbi világcsúcstartó kínai Liu Hszianggal tanúsított sportszerű viselkedése emlékezetes maradt. A következő évben először került az országos csúcs közelébe, fedett pályán beállította Kiss Dániel 7.56-os rekordját. A 2014-es zürichi Európa-bajnokság remekül sikerült Baji Balázsnak, a középdöntőben pályafutása során először döntötte meg a szabadtéri országos csúcsot, amin további két századot faragott a fináléban, így 13.29-cel negyedik lett, mindössze ezredmásodpercekkel lecsúszva a dobogóról. A két évvel későbbi Európa-bajnokságon aztán összejött az érem, méghozzá az ezüst, és újabb egy századot faragott az országos csúcsból, a riói olimpián viszont nem sikerült továbbjutnia a középdöntőből.

Így érkeztünk el Baji Balázs pályafutásának legsikeresebb évéhez, ami azzal kezdődött, hogy megszerezte a diplomáját az Állatorvosi Egyetemen, de sportolói szempontból nem indult ilyen jól. Miután kétszer is faragott az országos csúcson, bombaformában érkezett a belgrádi fedett pályás Európa-bajnokságra, ahol kiugrott az előfutamban, így számára idő előtt véget ért a verseny. A szabadtéri szezonra azonban erőt merített a kudarcból, és júniusban előbb Prágában (13.24), majd Ostravában (13.23) is javított saját országos csúcsán, amit a székesfehérvári Gyulai István Memorialon 13.15-re módosított a világklasszisokból álló mezőnyben. Jó előjelekkel érkezett Londonba, a 2017-es atlétikai világbajnokságra, ahol már azzal történelmet írt, hogy első magyar sprinterként megnyerte a világbajnoki középdöntőjét, amelyben ráadásul legyőzte a világcsúcstartó amerikai Aries Merrittet. A döntőben aztán nem állt meg, izgalmas versenyen, óriási hajrával a harmadik helyen dobta be magát a célba, így az első magyar lett a szabadtéri atlétikai világbajnokságok történetében, aki futószámban érmet szerzett. És ezzel még nem volt vége a sikereinek, augusztus végén, a tajpeji universiadén aranyérmet szerzett, így nem volt váratlan, hogy a következő év elején az Év Sportolójává választották Magyarországon, már mint a Budapesti Honvéd atlétáját. 2018-ban még döntőbe jutott a berlini Európa-bajnokságon, de ezután fél évvel súlyos sérülés akasztotta meg a pályafutását.

Egy 2019. február 9-i edzésen elesett a gátban, és súlyos térdsérülést, valamint részleges combizomszakadást szenvedett, ami után kétszer is megműtötték, és a versenyzést tekintve egy egész évet kellett kihagynia. 2020 februárjában tért vissza, és feltett szándéka volt, hogy visszaküzdje magát a nemzetközi élvonalba, indult is a 2021-es toruni fedett pályás Európa-bajnokságon, ahol a középdöntőig jutott. Készült a szabadtéri szezonra is, mivel azonban további sérülései miatt nem jutott ki a tokiói olimpiára, bejelentette visszavonulását, és ezzel egy időben a 2023-as budapesti világbajnokság nagykövete lett. Novemberben megválasztották a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) sportolói bizottsága elnökének, majd az országos sportvezetésben kapott szerepet. Először a Nemzeti Sportügynökség sportszakmai és sportstratégiai vezérigazgató-helyettesévé nevezték ki, majd 2025 januárjától a Nemzeti Sportfejlesztési és Módszertani Intézetet vezeti főigazgatóként.

• Universiade-aranyérmes (2017) • 9x magyar bajnok szabad téren, 110 m gáton (2007, 2011–2018) • 9x magyar bajnok fedett pályán, 60 m gáton (2009, 2011, 2013–2018, 2021) • magyar bajnok 200 méteren (2009) • utánpótlás Európa-bajnoki ezüstérmes (2011) • az év magyar férfi sportolója (2017) • 2x az év magyar atlétája (2016, 2017) • a Magyar Olimpiai Bizottság fair play díja (2013) • a Magyar Érdemrend lovagkeresztje (2018)