Tagja volt a világcsúcstartó váltónak
Az ötvenes évek kiváló középtávfutónője az Előre színeiben nyolc egyéni bajnokságot nyert, ebből 800 méteren 1949-től 1951-ig hármat, míg a mezei futásban 1946 és 1952 között ötször lett első. Ezeken a távokon négy csapatbajnoki címet is szerzett, kettőt 3x800 méteren (1949, 1955), kettőt mezei futásban (1950, 1959) a Törekvés, illetve a BVSC csapatában. Legnagyobb eredménye azonban az volt, hogy tagja volt annak a 3x880 yardos válogatott váltónak, amelyik 1954. július 21-én Tatán 6:36.2 perces idővel világcsúcsot futott, váltótársai Oros Ágnes és Kazi Aranka voltak.
Tizennyolcszor öltötte magára a címeres mezt
Négy távon tizenkét országos csúcsot állított fel az 1948 és 1951 közötti időszakban: ötöt-ötöt 400 és 800 méteren, míg az 500 és 1500 méteres rekordok fejezetét ő kezdte írni. Ezeket a csúcsokat 1953 és 1959 között a világcsúcstartó váltótárs, a 880 yardos táv világrekordere, Kazi Aranka vette át. Tizennyolcszor öltötte magára a címeres mezt 1947 és 1955 között. Részt vett az 1954. évi Európa-bajnokságon, ahol 800 méteren döntőbe jutott, és a kilencedik lett. Súlyos betegség után, augusztus 15-én 72 éves korában hunyt el.
Díjai, eredményei
• Európa-bajnoki 9. 800 m-en (1954)
• Universiade 3. 800 m-en (1949)
• 3x magyar bajnok 800 m-en (1949, 1950, 1951)
• 2x magyar bajnok a 3x800 m-es váltóval (1949, 1955)
• magyar bajnok a svédváltóval (1955)
• 4x magyar bajnok mezei futásban (1946, 1947, 1950, 1952)
• 2x csapatbajnok mezei futásban (1950, 1959)
Felhasznált irodalom
• Arcanum
• Atlétika, 1997 (41. évfolyam, 1-12. szám)1997-09-01 / 9. szám
• https://www.nevpont.hu/palyakep/bacskai-anna-389bc
• Kozák Péter: Ki kicsoda a magyar sportéletben? Sportolók, edzők, sportvezetők, sportújságíók, sportorvosok, sportszakemberek. I. kötet
