Tizenegy évig volt csúcstartó rúdugrásban
Skribanek Péter (1933-tól Bácsalmási Péter) 1908. november 16-án született Bácsalmáson, édesapja Skribanek Mihály, édesanyja Eckert Erzsébet volt, testvére Bácsalmási Mihály atléta és edző. Elemi és középiskoláit Kiskunhalason végezte, 1927-ben érettségizett, majd a Testnevelési Főiskolára iratkozott be. Sokoldalúsága már főiskolai hallgatóként megmutatkozott, a testnevelő tanári oklevelet 1932-ben szerezte meg, majd 1937-ben a Pázmány Péter Tudományegyetemen jogi doktorrá avatták. A Testnevelési FSE (TFSC) színeiben hármasugrásban csúcstartó, tízpróbában nemzetközi szintű versenyző volt. A Budapesti EAC (BEAC) sportolójaként 1937-ben rúdugrásban országos csúcsot állított fel, amit 11 évig nem tudtak megdönteni.
Három műfaj országos bajnoka
Sokoldalúságát példázza, hogy nyolc magyar bajnoki címét három „műfajban” szerezte (1931, 1932: hármasugrás; 1931, 1932, 1933, 1934, 1937: tízpróba; 1942: kosárlabda). Volt országos csúcstartó hármasugrásban (1931: 14,74 m) és tízpróbában (1931: 6636 pont, 1937: 6762 pont) is. Atlétikában tízszeres magyar válogatott volt 1932 és 1937 között, miközben évekig kosárlabdázott, játékosedzőként 1942-ben a BEAC bajnokcsapatának tagja volt. Az 1932-es Los Angeles-i és az 1936-os berlini olimpiai játékok megnyitó ünnepségén is ő vitte a magyar zászlót. Az 1932. évi nyári játékokon a hármasugrás versenyszámban a 9., míg tízpróbában a 10. lett. Négy évvel később rúdugrásban holtversenyben a 6. lett, kereken 4 méteres eredménnyel, míg tízpróbában a 12. helyen zárt.
A magyar atlétika sikerkorszakának kapitánya
Nemcsak versenyzőként szerzett kiemelkedő eredményeket; az egyetemi-főiskolai atlétika, az egyetemes atlétika és a hazai sportélet kiemelkedő egyénisége is volt. Korán bekapcsolódott a sportvezetésbe, a Magyar Atlétikai Szövetség (MASZ) különböző szakbizottságainak munkájába. 1946-tól a szövetség ügyvezető alelnöke és az intézőbizottság vezetője volt. Egymást követően több alkalommal választották meg a MASZ ügyvezető alelnökének. A magyar atlétikai válogatott felkészítésében irányító és gyakorlati edzői munkát is végző vezetőként több mint egy évtizeden át szép sikereket ért el. A magyar atlétikai válogatott szövetségi kapitányi posztját 1946–1968-ig töltötte be; kapitánysága a magyar atlétika legeredményesebb időszaka volt. Versenyzői közül Gyarmati Olga olimpiai bajnok (1948: távolugrás), Földessy Ödön Európa-bajnok (1954) és olimpiai bronzérmes (1952: távolugrás) lett. A magyar atlétikában játszott meghatározó szerepével párhuzamosan a Magyar Kosárlabda Szövetség alelnöki posztját is betöltötte. Az 1953-ban mesteredzői címmel kitüntetett szakember az edzői, szaktanácsadói tevékenységének élete végéig nem mondott búcsút. Az 1981-ben bekövetkező haláláig részt vett szeretett klubja, a BEAC atlétikai szakosztályának vezetésében. 1979-ben méltán kapta meg a Magyar Atlétikai Szövetség által első alkalommal kiadott aranyplakett kitüntetését, majd a tiszteletbeli elnökségi tagsági cím után járó díszplakettet is.
Pedagógusként is maradandót alkotott
Felbecsülhetetlen jelentőségű a Testnevelési Főiskolán végzett tevékenysége. Csaknem harminc éves tanári, nevelői, tanszékvezetői és igazgatóhelyettesi munkája során a különböző szakokon mintegy háromezer hallgatót oltott be az atlétika iránti szeretettel. A Pázmány Péter Tudományegyetem testnevelési szakoktatója (1932–1941), a budapesti Werbőczy Gimnázium (1933–1934), a Szent István Gimnázium (1934–1935), a Bolyai Gimnázium (1937–1938) testnevelő tanára, az Országos Testnevelési Tanács (OTT) előadója (1939–1941) volt. A TF atlétika tanszékének tanársegéde (1941–1942), rk. tanára (1943–1946), ny. r. tanára (1946–1952), főiskolai tanára (1952–1968) és a tanszék vezetője (1946–1954 és 1957–1968), egyúttal a TF igazgatóhelyettese (1954–1957) volt. Munkaközösségi vezetőként és szerzőként közreműködött több TF-tankönyv, atlétikai szakkönyv megírásában.
Főbb művei
• Atlétika (Budapest, 1949, 1950)
• Az atlétika oktatásának módszere (Budapest, 1953)
• Sportfoglalkozások felépítése és vezetése (Budapest, 1955)
• Az atlétika oktatása (szerk. Koltai Jenővel, Budapest, 1962)
Forrás
• https://www.nevpont.hu/palyakep/bacsalmasi-peter-b337e
• http://beacatletika.atw.hu/archiv.html
• https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/b-74700/bacsalmasi-peter-skribanek-7472A/
• https://magyaredzo.hu/dr-bacsalmasi-peterre-emlekezunk/
• Atlétika, 1981 (25. évfolyam, 1–12. szám), 1981-07-01/7. szám