Atlétika
Mesteredző

Bácsalmási
Péter

Bácsalmási Péter atlétaként két olimpián versenyzett, de kosárlabdában is magyar bajnok volt. Tevékeny szerepet játszott a honi atlétikai élet beindításában a második világháború után, és a magyar atlétika sikerkorszakának kapitánya lett.

Születési hely
Bácsalmás
Születési idő
1908. nov. 16.
Halálának ideje
1981. máj. 20.
Halálának helye
Budapest
Olimpia
Világ­bajnokság
Európa-bajnokság

Tizenegy évig volt csúcstartó rúdugrásban

Skribanek Péter (1933-tól Bácsalmási Péter) 1908. november 16-án született Bácsalmáson, édesapja Skribanek Mihály, édesanyja Eckert Erzsébet volt, testvére Bácsalmási Mihály atléta és edző. Elemi és középiskoláit Kiskunhalason végezte, 1927-ben érettségizett, majd a Testnevelési Főiskolára iratkozott be. Sokoldalúsága már főiskolai hallgatóként megmutatkozott, a testnevelő tanári oklevelet 1932-ben szerezte meg, majd 1937-ben a Pázmány Péter Tudományegyetemen jogi doktorrá avatták. A Testnevelési FSE (TFSC) színeiben hármasugrásban csúcstartó, tízpróbában nemzetközi szintű versenyző volt. A Budapesti EAC (BEAC) sportolójaként 1937-ben rúdugrásban országos csúcsot állított fel, amit 11 évig nem tudtak megdönteni.

Három műfaj országos bajnoka

Sokoldalúságát példázza, hogy nyolc magyar bajnoki címét három „műfajban” szerezte (1931, 1932: hármasugrás; 1931, 1932, 1933, 1934, 1937: tízpróba; 1942: kosárlabda). Volt országos csúcstartó hármasugrásban (1931: 14,74 m) és tízpróbában (1931: 6636 pont, 1937: 6762 pont) is. Atlétikában tízszeres magyar válogatott volt 1932 és 1937 között, miközben évekig kosárlabdázott, játékosedzőként 1942-ben a BEAC bajnokcsapatának tagja volt. Az 1932-es Los Angeles-i és az 1936-os berlini olimpiai játékok megnyitó ünnepségén is ő vitte a magyar zászlót. Az 1932. évi nyári játékokon a hármasugrás versenyszámban a 9., míg tízpróbában a 10. lett. Négy évvel később rúdugrásban holtversenyben a 6. lett, kereken 4 méteres eredménnyel, míg tízpróbában a 12. helyen zárt.

A magyar atlétika sikerkorszakának kapitánya

Nemcsak versenyzőként szerzett kiemelkedő eredményeket; az egyetemi-főiskolai atlétika, az egyetemes atlétika és a hazai sportélet kiemelkedő egyénisége is volt. Korán bekapcsolódott a sportvezetésbe, a Magyar Atlétikai Szövetség (MASZ) különböző szakbizottságainak munkájába. 1946-tól a szövetség ügyvezető alelnöke és az intézőbizottság vezetője volt. Egymást követően több alkalommal választották meg a MASZ ügyvezető alelnökének. A magyar atlétikai válogatott felkészítésében irányító és gyakorlati edzői munkát is végző vezetőként több mint egy évtizeden át szép sikereket ért el. A magyar atlétikai válogatott szövetségi kapitányi posztját 1946–1968-ig töltötte be; kapitánysága a magyar atlétika legeredményesebb időszaka volt. Versenyzői közül Gyarmati Olga olimpiai bajnok (1948: távolugrás), Földessy Ödön Európa-bajnok (1954) és olimpiai bronzérmes (1952: távolugrás) lett. A magyar atlétikában játszott meghatározó szerepével párhuzamosan a Magyar Kosárlabda Szövetség alelnöki posztját is betöltötte. Az 1953-ban mesteredzői címmel kitüntetett szakember az edzői, szaktanácsadói tevékenységének élete végéig nem mondott búcsút. Az 1981-ben bekövetkező haláláig részt vett szeretett klubja, a BEAC atlétikai szakosztályának vezetésében. 1979-ben méltán kapta meg a Magyar Atlétikai Szövetség által első alkalommal kiadott aranyplakett kitüntetését, majd a tiszteletbeli elnökségi tagsági cím után járó díszplakettet is.

Pedagógusként is maradandót alkotott

Felbecsülhetetlen jelentőségű a Testnevelési Főiskolán végzett tevékenysége. Csaknem harminc éves tanári, nevelői, tanszékvezetői és igazgatóhelyettesi munkája során a különböző szakokon mintegy háromezer hallgatót oltott be az atlétika iránti szeretettel. A Pázmány Péter Tudományegyetem testnevelési szakoktatója (1932–1941), a budapesti Werbőczy Gimnázium (1933–1934), a Szent István Gimnázium (1934–1935), a Bolyai Gimnázium (1937–1938) testnevelő tanára, az Országos Testnevelési Tanács (OTT) előadója (1939–1941) volt. A TF atlétika tanszékének tanársegéde (1941–1942), rk. tanára (1943–1946), ny. r. tanára (1946–1952), főiskolai tanára (1952–1968) és a tanszék vezetője (1946–1954 és 1957–1968), egyúttal a TF igazgatóhelyettese (1954–1957) volt. Munkaközösségi vezetőként és szerzőként közreműködött több TF-tankönyv, atlétikai szakkönyv megírásában.

Főbb művei

• Atlétika (Budapest, 1949, 1950) • Az atlétika oktatásának módszere (Budapest, 1953) • Sportfoglalkozások felépítése és vezetése (Budapest, 1955) • Az atlétika oktatása (szerk. Koltai Jenővel, Budapest, 1962)

Forrás

• https://www.nevpont.hu/palyakep/bacsalmasi-peter-b337e • http://beacatletika.atw.hu/archiv.html • https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/b-74700/bacsalmasi-peter-skribanek-7472A/ • https://magyaredzo.hu/dr-bacsalmasi-peterre-emlekezunk/ • Atlétika, 1981 (25. évfolyam, 1–12. szám), 1981-07-01/7. szám

Egyesületei

1927 — 1928
Budapesti Egyetemi Atlétikai Club
Budapest
1928 — 1932
Testnevelési Főiskola SE
Budapest
1932 — 1942
Budapesti Egyetemi Atlétikai Club
Budapest

Eredményei

1932
Los Angeles
Amerikai Egyesült Államok
X. nyári olimpiai játékok
Ugrószámok hármasugrás
9
1932
Los Angeles
Amerikai Egyesült Államok
X. nyári olimpiai játékok
Összetett versenyszámok tízpróba
10
1936
Berlin
Németország
XI. nyári olimpiai játékok
Összetett versenyszámok tízpróba
12
1936
Berlin
Németország
XI. nyári olimpiai játékok
Ugrószámok rúdugrás
6