Ifjúsági és juniorkorosztályban 66 érmet szerzett
Ajkler Zita Pásztón született, de gyermekkorát Héhalomban töltötte. Ötödik osztályos korában ismerkedett meg az atlétikával, viszont csak 1989-ben kezdett el komolyan foglalkozni vele, miután Salgótarjánba költözött, és a Madách Imre Gimnáziumban folytatta a tanulmányait. A következő évben a serdülő országos bajnokságon a 300 méteres gátfutásban már a harmadik helyen végzett, 1992-ben pedig megszerezte élete első magyar bajnoki címét: az ifjúsági korosztályban 611 centiméterrel lett a legjobb távolugrásban. A versenyszámban a következő négy évben senki sem tudta legyőzni az ifjúsági és a juniorkorosztályokban. Sokoldalúságát jelzi, hogy hármasugrásban és 100 méteres gátfutásban is kiemelkedő eredményeket ért el, nem egyszer bajnoki címet szerzett. A két korosztályban az évek alatt összesen 66 érem, köztük nyolc arany került a nyakába.
Két olimpián is képviselhette Magyarországot
A felnőtteknél az első nagy versenye az 1998-as fedett pályás ob volt, amelyen távolugrásban 610 centivel végzett az élen. Két évvel később már szabadtéren is magyar bajnoknak mondhatta magát, ráadásul duplázott, hiszen távol- és hármasugrásban is első lett. Herczeg Vince tanítványa az első nemzetközi sikerét az 1998-as budapesti Európa-bajnokságon érte el, távolugrásban bejutott a döntőbe, és 664 centivel hatodik lett.
A fináléba jutás az első olimpiáján, 2000-ben Sydney-ben nem sikerült neki, a nyári játékok után pedig klubot váltott, Salgótarjánból Nyíregyházára igazolt, új egyesülete színeiben hatodik lett a 2002-es bécsi fedett pályás Európa-bajnokságon.
Három Universiadén versenyzett (1999, 2001, 2003), mindhármon távolugrásban, hármasugrásban és 4×100 méteres váltóban is indult, legnagyobb sikere egy bronzérem volt a 2003-as tegui játékokon távolugrásban. 676 centis egyéni csúcsát távolugrásban 2004-ben érte el, hármasugrásban pedig 2002-ben 13.99-ig jutott.
Szenior-világversenyeken is indult, vb-t és Eb-t nyert
A 2004-es athéni olimpia előtt megsérült a bal lába, és bár le akarta mondani a szereplést, végül elindult a játékokon, de utána másfél évet vett igénybe a felépülése. 2005-ben állt újra edzésbe, ám 2006 januárjában, négy nappal az első versenye előtt a melegítésnél törés(eke)t szenvedett a bokájában, ami 2007 végén két műtéttel zárult, ezt követően már nem tudott teljesen felépülni.
Még megpróbált kijutni a 2008-as pekingi olimpiára, de nem sikerült megugrania a szintet. Sportolói pályafutását a Vasas atlétájaként fejezte be 2012-ben, egy országos bajnokságon elért ezüstéremmel.
Közben már szeniorversenyeken is indult, 2010-ben hármasugrásban Masters Eb-t nyert Nyíregyházán, 2014-ben pedig még egyszer rajthoz állt, távolugrásban és hármasugrásban is világbajnok lett Budapesten. Visszavonulása után az Eurosport szakkommentátora lett, és erőnléti edzőként is dolgozott. Két gyermek édesanyja.
A versenysport mindig olyan óriási egyéni erőbefektetést igényel, hogy a sportolók gyakran megfeledkeznek saját jövőjükről, amivel csak sérülés vagy a sportkarrier befejezése után szembesülnek. A sport zárt világából a civil életbe való átmenet számtalan versenyzőnek krízis, trauma. A sikerek után ismét teljesen elölről kell kezdeni valamit.
„„
Díjai, eredményei
• 2× olimpikon (2000, 2004)
• Európa-bajnoki 6. (1998)
• fedett pályás világbajnoki 16. (2004)
• fedett pályás Európa-bajnoki 6. (2002)
• Universiade 3. (2003)
• 2× magyar bajnok távolugrásban (2000, 2009)
• 6× magyar bajnok hármasugrásban (2000, 2001, 2002, 2004, 2005, 2006)
• 2× magyar bajnok hétpróbában (2001, 2006)
• 4× fedett pályás magyar bajnok távolugrásban (1998, 2000, 2001, 2004)
• 3× fedett pályás magyar bajnok hármasugrásban (2001, 2002, 2003)
Forrás
• https://www.nool.hu/helyi-sport/2025/06/ajkler-zita-salgotarjan
• https://skseoldboys.hu/nagyito-alatt-ajkler-zita-akinek-a-sport-a-mindene-megjelent-nograd-1999-12-24/
• https://www.nool.hu/helyi-sport/2020/09/szenzacios-szezont-zart-husz-eve-a-tarjani-olimpikon-ugro
