Kiváló mesterektől tanulhatott
A csillaghegyi általános iskolában Juhos József nemcsak tanítóként, de pingpongosként is rendkívüli hatással volt rá. Nála vett először ütőt a kezébe tizenhárom éves korában. Az Árpád Gimnáziumba kerülve Iglói Mihály testnevelő táplálta tovább a sport iránti szeretetét, miközben a tanítást is megszerettette vele. Ők indították el a pályáján.
Tanítványai repítették a dobogó tetejére
A pálya, melyen a mesterek elindították, játékosként csak szerény sikereket hozott Volper Lászlónak, így elhatározta, hogy a tanítványai révén fog fellépni a dobogó legmagasabb fokára. A Selyemkikészítő Gyárban 1960-ban a semmiből hozott létre asztalitenisz-szakosztályt, és bolondult bele végérvényesen a sportágba, de legfőképpen a gyerekek oktatásába. Néhány év alatt híre ment elhivatottságának és edzői tehetségének, így 1965-ben „leigazolta” a KSI. 1964-ben egy évig mellékállásban, és 1965-től 1992-ig főállásban dolgozott az egyesületnél. Öt évig beosztott edző volt, huszonkét évig szakágvezető.
Sorsdöntő találkozás a KSI-ben
Itt találkozott a pályafutását döntően meghatározó harmadik személlyel, Kocsis Mihállyal. Fantasztikus szervezőkészséggel megáldott szakember volt, aki megteremtette a tárgyi feltételeket, ugyanakkor kiválóan választotta ki a feladatokra alkalmas embereket.
Tőle tanultam, hogy a szakmai tudás önmagában nem elegendő, érző embernek és jó pedagógusnak is kell lennie a fiatalokkal foglalkozó edzőnek. Olyan miliőben lehet csak eredményes munkát végezni, amelyben a gyerekeket és a mestereiket egyaránt a szeretet motiválja. Az akkori KSI ilyen volt. Én pedig egész életemben ennek szellemében próbáltam végezni a munkámat.
“
„
Kétezer gyereknek adott ütőt a kezébe
Talán még megtippelni is lehetetlen, hogy 1960-tól kezdve Volper László hány gyereknek adott ütőt a kezébe – saját becslése szerint 27 év alatt mintegy 2000 gyerekkel ismertette meg a sportág alapjait. A 70-es évek elején évente két alkalommal felmérték a fizikai képességet, a reakcióidőt, a mozgáskoordinációt és technikai képzést. Volt, amikor 158 tanítvánnyal foglalkozott – ma elképzelhetetlen az ilyen létszám. A felmérések után megbeszélték, ha bizonyos képességeket még fejleszteni kellett. Mindezek alapján 1975 és 1980 között írt egy összefoglaló jelentést, abban kitért a kiválasztásra is, amit nagyon fontosnak tartott.
Egy gyermek kezébe ütőt adni, megtanítani neki a technikát, fejleszteni a képességeit, látni értelmének nyiladozását – ez volt munkám legmeghatóbb része.
“
„
A technika csiszolásáért felelt a felnőtteknél
A hatszoros Európa-bajnok Berczik Zoltán indítványozta, hogy munkájával segítse a válogatottat.
Nekem azt a szerepet szánta, hogy a technikát csiszoljam a játékosoknál, mivel azt tanítottam a gyerekeknél is, így ezerszázalékosan kellett ismernem minden technikát, minden rezdülést, minden mozdulatot.
“
„
Érmek sora fémjelezte a munkáját
A mesteredzői címmel 1977-ben kitüntetett szakember tíz évig vezette az ifjúsági serdülő fiú és leány korosztályt egyedül, heti két edzéssel, kedden és csütörtökön. Tíz évig dolgozott a női válogatott edzésein, a férfiaknál is kilenc évig, kis megszakításokkal. Tíz év alatt negyvenhat érmet szereztek a tanítványai a serdülő- és ifjúsági Európa-bajnokságokon, tizenegy érmet szerzett a női válogatott csapat: négy első, egy második, hat harmadik helyezést. A szép eredmények közül kiemelkedik, hogy 1986-ban Bátorfi Csilla 17 évesen egyéni Európa-bajnokságot nyert, ez nagyon nagy szó – azóta sem nyert magyar asztaliteniszező egyéni Európa-bajnokságot. „Két csapat-Eb-t nyertünk, 1982-ben Budapesten, 1986-ban pedig Prágában. Fölálltam a dobogóra mint edző, mondanom sem kell. Eszembe jutott, hogy »azért is fölállsz a dobogóra«.”
A nyolcvanon túl is munkában
Volper László egészen 2011-ig volt aktív résztvevője a versenyszerű asztalitenisznek, ezt követően felesége javaslatára látogatott el egy nap a III. kerület egyik idősek klubjába, és ott ragadt.
Amikor vége van a gyakorlásnak, nagyon jó a hangulat, szinte mindenkinek fülig ér a szája, ha esetleg van ránc rajtuk, azok is kisimulnak. Talán egyedül vagyok az országban, aki megcsinálhattam, hogy az ütő kézbe adástól, 7 éves kortól kezdve foglalkozhattam a serdülőkkel, ifikkel, a felnőttekkel, és most 83 évesen a nyugdíjasokat tanítgatom. Hát, milyen nagy dolog ez, ugye?
“
„
Szakirodalmi tevékenysége
• Asztalitenisz Sportiskolai Tanterv, 1976
• Asztalitenisz Tanterv, 2006
• Edzésprogram serdülő és ifjúsági asztaliteniszezők részére, 2007
• Asztalitenisz Módszertani Segédanyag, 2008
Kitüntetései
• Sportújságírók Díja – 1986
• ISM Bay Béla Edzői Életműdíj – 2004
• Magyar Országos Asztalitenisz Szövetség Életműdíj – 2004
• Magyar Sportért Életműdíj – 2009
• Asztalitenisz Életműdíj – 2016
