Jeles sportolók tanítványa volt
Általános iskolai évei alatt sokoldalú képzést kapott testnevelésből. Történelemtanára, Konoróth Gyula kiváló gyeplabdázó, szakvezető és a szövetség későbbi elnöke, testnevelő tanára pedig Várszegi József, a 1948-as londoni olimpián harmadik helyezett gerelyhajító volt. A Mester utcai Szent István Kereskedelmi Középiskolában érettségizett, ezt követően, 1950-ben felvették a Közgazdasági Egyetemre, ahol 1954-ben szerzett diplomát. Friss diplomásként 1954. július 24-én a Központi Statisztikai Hivatalban (KSH) kezdett dolgozni, amelynek egyik legjelentősebb, legnagyobb létszámú egységébe, az Iparstatisztikai főosztályra került. 1954 és 1958 között az olajbányászat és olajfeldolgozás statisztikáival foglalkozott, 1958-ban védte meg doktori disszertációját, amelyben a kőolajipar műszaki-gazdasági mutatóit elemezte.
Labdarúgásból az asztaliteniszbe
A labdarúgás iránti szeretete már egészen fiatalon megmutatkozott, tízévesen már az EMTK-ban (később: ESMTK) játszott. Fiatalon sportpályája csúcsa az volt, amikor behívták a Pest Déli Terület ifjúsági válogatott keretébe. Egyetemi tanulmányai alatt a Haladáshoz igazolt, majd később, miután felvették a Statisztikai Hivatalba, annak csapatához igazolt, amely még az NB III-ban is indult. Labdarúgó-pályafutását azonban térd- és bokasérülése miatt abba kellett hagynia, ekkor kezdett asztaliteniszezni a Hazai Fésűsfonó csapatában. 1954-ben felső utasításra a Központi Statisztikai Hivatalban kezdett dolgozni, ahol az asztalitenisz-szakosztály vezetője lett. Czeiner Pál biztatására edzői munkát vállalt a női csapatnál, amellyel kezdetleges körülmények között kezdték el az edzéseket. Az első csapatot Komlódi Etelka, Szabóné Medgyesi Éva, Reisz Gabriella és Gódor Klára alkotta, ezt a négyest nevezték be a budapesti II. kerületi bajnokság másodosztályába. 1968 és 1978 között volt a magyar női válogatott edzője.
A Hivatal épületének harmadik emeletén lévő szélesebb folyosót neveztük ki »edzőteremmé«, az itt felállított asztalokon pingpongoztak a lányok, s mivel a labda alkalmanként a lépcsőházban egészen a földszintig lepattogott, a le-fel rohangálással az erőnléti edzést is letudtuk.
“„
A Statisztika útja az NB I-ig
A Statisztika minden évben feljebb jutott egy osztállyal, 1957-ben az NB II-ben indulhatott, ahol szintén az első helyen végzett, így a klub az 1959-es kiírást már a hazai első osztályban kezdte. Bár eleinte a bennmaradás volt a célja, az első évadban a tizennégy csapatos mezőny nyolcadik helyén végzett, majd évről évre egyre jobb eredményeket ért el. A csapat is átalakult és megerősödött, kiegészült olyan, saját nevelésű fiatalokkal, mint Papp Angéla, Kisházi Beatrix és Juhos Eszter. 1968-ban nyílt először lehetősége az NB I-es bajnoki cím megszerzésére, és mivel december 12-én, a döntő harmadik mérkőzésén 13:5-re legyőzte a címvédő Ferencváros együttesét, a klub története első bajnoki címét ünnepelhette Ormai vezetésével. A bajnokcsapat tagjai Csáki Piroska, Juhos Eszter, Kisházi Beatrix, Kovács Edit, Lotaller Henriette, Papp Angéla, Rózsásné Faludi Júlia és Zacher Gizella voltak. Innentől kezdve egészen 2007-ig itthon egyetlen riválisa sem tudta megelőzni a bajnoki versenyfutásban az 1963-ban mesteredzőnek kinevezett Ormai László vezette Statisztikát, amely győzelemmel rajtolt a nemzetközi kupaporondon, a Bajnokcsapatok Európa-kupájában is. Első BEK-meccsét az 1969–1970-es idényben 5:1-re megnyerte a bolgár Pleven ellen, mielőtt a 18 éves Magos Judittal erősített volna. A csapat hibátlan menetelés után a kétmeccses döntőt a csehszlovák Start Prahával játszotta, és 5:4, 5:1-es kettős győzelemmel ült fel Európa trónjára.
Bajnoki és BEK-aranyak sorozatban
Az 1990-ben szövetségi kapitányként is dolgozó Ormai irányításával a Statisztika PSC összesen negyven magyar bajnoki és huszonöt BEK/BL-címet nyert. Az egyesület a kilencvenes évektől a Nagy Krisztina, Tóth Krisztina, Éllő Vivien, Wirth Gabriella, Wirth Veronika összeállítású csapatra épült. A hazai ligában 39 éven át tartó bajnoki sorozatukat a Postás SE törte meg 2007-ben, az elsőszámú nemzetközi kupában az utolsó elsőséget 2001-ben szerezték a német FC Langweid ellen. A bajnoki címet 2008-ban ugyan még visszahódította a klub, de Ormai az elvándorlás és az egyre fogyó lehetőségek miatt a felnőttcsapat feloszlatása mellett döntött, az egyesület fő feladata az utánpótlás-nevelés lett.
Csarnok és edzői díj viseli a nevét
Edzői pályája mellett sportvezetőként is dolgozott, a Statisztika mellett a Magyar Edzők Társaságában (MET) és a Magyar Asztalitenisz-szövetségben is vezető tisztségeket töltött be. A szakember hivatalosan 2000-ig dolgozott a klubnál edzőként és sportköri elnökként, majd 2021-ig, a klub megszűnéséig a Statisztika elnöki posztját is betöltötte. Felesége Komlódi Etelka, aki játékosa is volt a Statisztikánál, és akit a klub 1958-as NB I-be jutása után két hónappal vett feleségül. A Magyar Edzők Társaságában 1993 és 1996 között alelnöki, 1995-ben ügyvezető elnöki, 1996 és 2013 között pedig elnöki posztot töltött be. A Testnevelési Egyetemen mint egyetemi docens dolgozott 1985-ben. 1990 és 2013 között ő volt továbbá a mesteredzői kollégium elnöke. 2010 januárja óta Ormai László nevét viseli a Marczibányi téri asztalitenisz-csarnok, amelynek felépítéséért a hetvenes években ő maga is sokat tett, és amely a Statisztika sportági szakosztályának, majd később a magyar válogatottnak is az otthona lett. A legendás edző és vezető az épület 2020-as felújítása és a sikerklub 2021-es megszűnése után is névadó maradt. A MET 2017-ben díjat nevezett el róla. Az Ormai László-díjat a Magyar Edzők Társasága elnöksége évente legfeljebb 2 fő részére adományozza. A díjazottak személyére az év legeredményesebb edzői közül a Mesteredzői Kollégium tesz javaslatot. Ormai László hosszan tartó betegség után, 91 esztendős korában hunyt el otthonában 2023. július 10-én.
Díjai, elismerései
• Mesteredzői-díj (1973)
• Magyar Népköztársasági Sportérdemérem ezüst fokozat (1974)
• Munka Érdemrend arany fokozat (1976)
• Sportújságírók díja (1979)
• Állami Ifjúsági Díj (1981)
• Ezüstgerely díj (1982)
• Neumann János-emlékérem (1985)
• Sportújságírók díja (1986)
• Magyar Sportért díj (1992)
• Fényes Elek-érdemérem (1999)
• MOB-életműdíj (2000)
• Bay Béla-díj (2001)
• NSSZ-életműdíj (2007)
• Olimpiai Érdemérem (2007)
• Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (2008)
• ETTU Becsületrend (2015)
• MOB Nők sportjáért életműdíj (2020)
Forrás
• Lakatos Miklós: Beszélgetés Ormai Lászlóval. Központi Statisztikai Hivatal, 2015. április
• Szűcs Miklós: A semmiből indultak, BEK-et nyertek – így kezdődött a Statisztika sikertörténete. Nemzeti Sport Online, 2021. június 25.
• Szűcs Miklós: Mindenre volt válasza az Ormai-birodalomnak – fejezetek a Statisztika fénykorából. Nemzeti Sport Online, 2021. július 2.
• Szűcs Miklós: Kiscsapatként indult, birodalomként zárta be kapuit a Statisztika. Nemzeti Sport Online, 2021. július 9.
• Szűcs Miklós: „Azt gondoltam, a csarnokból visznek majd el infarktussal” – Ormai László 90 éves. Nemzeti Sport Online, 2022. március 15.
• Vincze Szabolcs: Ormai László: „Nem fordulok el a sportágtól, és nem hagyom magukra őket”. Magyar Edzők Társasága, 2021. május 31.