Legendás asztalitenisz-edző, mesteredző, aki 40 magyar bajnoki és 25 BEK/BL-aranyat nyert a Statisztika PSE-vel, amelynek 2021-es megszűnéséig elnöke is volt. A Magyar Edzők Társaságában és a sportági szövetségben is vezető tisztségeket töltött be.

Születési hely
Budapest
Születési idő
1932. márc. 15.
Halálának ideje
2023. júl. 10.
Halálának helye
Budapest

Jeles sportolók tanítványa volt

Általános iskolai évei alatt sokoldalú képzést kapott testnevelésből. Történelemtanára, Konoróth Gyula kiváló gyeplabdázó, szakvezető és a szövetség későbbi elnöke, testnevelő tanára pedig Várszegi József, a 1948-as londoni olimpián harmadik helyezett gerelyhajító volt. A Mester utcai Szent István Kereskedelmi Középiskolában érettségizett, ezt követően, 1950-ben felvették a Közgazdasági Egyetemre, ahol 1954-ben szerzett diplomát. Friss diplomásként 1954. július 24-én a Központi Statisztikai Hivatalban (KSH) kezdett dolgozni, amelynek egyik legjelentősebb, legnagyobb létszámú egységébe, az Iparstatisztikai főosztályra került. 1954 és 1958 között az olajbányászat és olajfeldolgozás statisztikáival foglalkozott, 1958-ban védte meg doktori disszertációját, amelyben a kőolajipar műszaki-gazdasági mutatóit elemezte.

Labdarúgásból az asztaliteniszbe

A labdarúgás iránti szeretete már egészen fiatalon megmutatkozott, tízévesen már az EMTK-ban (később: ESMTK) játszott. Fiatalon sportpályája csúcsa az volt, amikor behívták a Pest Déli Terület ifjúsági válogatott keretébe. Egyetemi tanulmányai alatt a Haladáshoz igazolt, majd később, miután felvették a Statisztikai Hivatalba, annak csapatához igazolt, amely még az NB III-ban is indult. Labdarúgó-pályafutását azonban térd- és bokasérülése miatt abba kellett hagynia, ekkor kezdett asztaliteniszezni a Hazai Fésűsfonó csapatában. 1954-ben felső utasításra a Központi Statisztikai Hivatalban kezdett dolgozni, ahol az asztalitenisz-szakosztály vezetője lett. Czeiner Pál biztatására edzői munkát vállalt a női csapatnál, amellyel kezdetleges körülmények között kezdték el az edzéseket. Az első csapatot Komlódi Etelka, Szabóné Medgyesi Éva, Reisz Gabriella és Gódor Klára alkotta, ezt a négyest nevezték be a budapesti II. kerületi bajnokság másodosztályába. 1968 és 1978 között volt a magyar női válogatott edzője.

A Hivatal épületének harmadik emeletén lévő szélesebb folyosót neveztük ki »edzőteremmé«, az itt felállított asztalokon pingpongoztak a lányok, s mivel a labda alkalmanként a lépcsőházban egészen a földszintig lepattogott, a le-fel rohangálással az erőnléti edzést is letudtuk.

A Statisztika útja az NB I-ig

A Statisztika minden évben feljebb jutott egy osztállyal, 1957-ben az NB II-ben indulhatott, ahol szintén az első helyen végzett, így a klub az 1959-es kiírást már a hazai első osztályban kezdte. Bár eleinte a bennmaradás volt a célja, az első évadban a tizennégy csapatos mezőny nyolcadik helyén végzett, majd évről évre egyre jobb eredményeket ért el. A csapat is átalakult és megerősödött, kiegészült olyan, saját nevelésű fiatalokkal, mint Papp Angéla, Kisházi Beatrix és Juhos Eszter. 1968-ban nyílt először lehetősége az NB I-es bajnoki cím megszerzésére, és mivel december 12-én, a döntő harmadik mérkőzésén 13:5-re legyőzte a címvédő Ferencváros együttesét, a klub története első bajnoki címét ünnepelhette Ormai vezetésével. A bajnokcsapat tagjai Csáki Piroska, Juhos Eszter, Kisházi Beatrix, Kovács Edit, Lotaller Henriette, Papp Angéla, Rózsásné Faludi Júlia és Zacher Gizella voltak. Innentől kezdve egészen 2007-ig itthon egyetlen riválisa sem tudta megelőzni a bajnoki versenyfutásban az 1963-ban mesteredzőnek kinevezett Ormai László vezette Statisztikát, amely győzelemmel rajtolt a nemzetközi kupaporondon, a Bajnokcsapatok Európa-kupájában is. Első BEK-meccsét az 1969–1970-es idényben 5:1-re megnyerte a bolgár Pleven ellen, mielőtt a 18 éves Magos Judittal erősített volna. A csapat hibátlan menetelés után a kétmeccses döntőt a csehszlovák Start Prahával játszotta, és 5:4, 5:1-es kettős győzelemmel ült fel Európa trónjára.

Bajnoki és BEK-aranyak sorozatban

Az 1990-ben szövetségi kapitányként is dolgozó Ormai irányításával a Statisztika PSC összesen negyven magyar bajnoki és huszonöt BEK/BL-címet nyert. Az egyesület a kilencvenes évektől a Nagy Krisztina, Tóth Krisztina, Éllő Vivien, Wirth Gabriella, Wirth Veronika összeállítású csapatra épült. A hazai ligában 39 éven át tartó bajnoki sorozatukat a Postás SE törte meg 2007-ben, az elsőszámú nemzetközi kupában az utolsó elsőséget 2001-ben szerezték a német FC Langweid ellen. A bajnoki címet 2008-ban ugyan még visszahódította a klub, de Ormai az elvándorlás és az egyre fogyó lehetőségek miatt a felnőttcsapat feloszlatása mellett döntött, az egyesület fő feladata az utánpótlás-nevelés lett.

Csarnok és edzői díj viseli a nevét

Edzői pályája mellett sportvezetőként is dolgozott, a Statisztika mellett a Magyar Edzők Társaságában (MET) és a Magyar Asztalitenisz-szövetségben is vezető tisztségeket töltött be. A szakember hivatalosan 2000-ig dolgozott a klubnál edzőként és sportköri elnökként, majd 2021-ig, a klub megszűnéséig a Statisztika elnöki posztját is betöltötte. Felesége Komlódi Etelka, aki játékosa is volt a Statisztikánál, és akit a klub 1958-as NB I-be jutása után két hónappal vett feleségül. A Magyar Edzők Társaságában 1993 és 1996 között alelnöki, 1995-ben ügyvezető elnöki, 1996 és 2013 között pedig elnöki posztot töltött be. A Testnevelési Egyetemen mint egyetemi docens dolgozott 1985-ben. 1990 és 2013 között ő volt továbbá a mesteredzői kollégium elnöke. 2010 januárja óta Ormai László nevét viseli a Marczibányi téri asztalitenisz-csarnok, amelynek felépítéséért a hetvenes években ő maga is sokat tett, és amely a Statisztika sportági szakosztályának, majd később a magyar válogatottnak is az otthona lett. A legendás edző és vezető az épület 2020-as felújítása és a sikerklub 2021-es megszűnése után is névadó maradt. A MET 2017-ben díjat nevezett el róla. Az Ormai László-díjat a Magyar Edzők Társasága elnöksége évente legfeljebb 2 fő részére adományozza. A díjazottak személyére az év legeredményesebb edzői közül a Mesteredzői Kollégium tesz javaslatot. Ormai László hosszan tartó betegség után, 91 esztendős korában hunyt el otthonában 2023. július 10-én.

Díjai, elismerései

• Mesteredzői-díj (1973) • Magyar Népköztársasági Sportérdemérem ezüst fokozat (1974) • Munka Érdemrend arany fokozat (1976) • Sportújságírók díja (1979) • Állami Ifjúsági Díj (1981) • Ezüstgerely díj (1982) • Neumann János-emlékérem (1985) • Sportújságírók díja (1986) • Magyar Sportért díj (1992) • Fényes Elek-érdemérem (1999) • MOB-életműdíj (2000) • Bay Béla-díj (2001) • NSSZ-életműdíj (2007) • Olimpiai Érdemérem (2007) • Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (2008) • ETTU Becsületrend (2015) • MOB Nők sportjáért életműdíj (2020)

Forrás

• Lakatos Miklós: Beszélgetés Ormai Lászlóval. Központi Statisztikai Hivatal, 2015. április • Szűcs Miklós: A semmiből indultak, BEK-et nyertek – így kezdődött a Statisztika sikertörténete. Nemzeti Sport Online, 2021. június 25. • Szűcs Miklós: Mindenre volt válasza az Ormai-birodalomnak – fejezetek a Statisztika fénykorából. Nemzeti Sport Online, 2021. július 2. • Szűcs Miklós: Kiscsapatként indult, birodalomként zárta be kapuit a Statisztika. Nemzeti Sport Online, 2021. július 9. • Szűcs Miklós: „Azt gondoltam, a csarnokból visznek majd el infarktussal” – Ormai László 90 éves. Nemzeti Sport Online, 2022. március 15. • Vincze Szabolcs: Ormai László: „Nem fordulok el a sportágtól, és nem hagyom magukra őket”. Magyar Edzők Társasága, 2021. május 31.