Tiszafüredi kezdetek
Sok sportot kipróbált, ám egyiket se versenyszinten. Az iskolában kosarazni szeretett, focizni is lejárt néha, pár hónapig még thai-boxolt is. A kajak volt az, ami nagyon megfogta, tizenhárom évesen horgonyzott le mellette. Megtetszett neki ez a mozgásforma, és hogy ennyire természetközeli ez a sport. Tiszafüreden Szabó László edző-testnevelő tanár irányításával kezdte, és most is együtt készülnek a nagy kihívásokra.
Sokszor együtt edz az épekkel
„A parásoknál ez a legenyhébb besorolás, amiben én versenyzem, vagyis a KL3. Többünk járásán észre sem lehet venni, hogy mozgássérültek vagyunk. Nekem a bal lábam egy picivel rövidebb és kötöttebb a bokám, a jobb viszont tökéletes. Gyógycipővel ki lehet egyenlíteni a különbséget. A hajóban a lábtámasz alatt van egy darab parafa, ami pótolja a hiányzó magasságot. A hajóink szélesebbek, mint az épeknél, de ugyanolyanok, mint a többi parakategóriáknál, akik a kerekesszékből ülnek be a hajója. Teszem hozzá, hogy én a normál kajakban is tudok ülni, sőt indultam már az épek között is versenyeken is, de csak a középfutamokig jutottam. A tiszafüredi klubnál csak én vagyok egyedül parakajakos, tehát az épekkel együtt edzek sokszor” – ismertette önmagáról és klubjáról.
Tokióban ott volt, Párizstól három tized választotta el
A szegedi világkupán már rajthoz állt 2020-ban, egy évvel később első nagy nemzetközi versenyén, a poznani Európa-bajnokságon is ott állt a rajtvonalnál. Kijutott a tokiói paralimpiára is, ezt élete nagy élményének nevezte, a nyolcadik helyen zárt. A következő paralimpiai ciklusban valamennyi világbajnokságon ott volt, a párizsi paralimpiától három tized választotta el. Az utolsó kvalifikációs versenyen ennyivel szorult a még kijutó versenyző mögé.
A siker létráját nem lehet zsebre tett kézzel megmászni.
“„