Lőrincz

Krisztina

Egy autóbaleset következtében Krisztinának két helyen is eltört a gerince, kerekesszékbe került. Olaszországban ismerkedett meg a síeléssel. Erősödni szeretett volna a balesetet után, és mivel Olaszországban élt, ezért adott volt a lehetőség, hogy kipróbálja magát a sípályán. Olyannyira megszerette, hogy 6 éven át töretlenül űzte ezt a sportágat. A síelés mellett kiegészítésként nyaranta eljárt evezni is. Így volt lehetősége két sportágban is kiemelkedőt alkotni és mind egy nyári, mind egy téli paralimpián részt venni. A pályán kívül HR szakemberként tevékenykedik és elsősorban megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatását segíti. 2016-ban a nyári paralimpiai játékokon evezésben a 11. helyen, a 2018-as téli olimpiai játékokon pedig a 24. helyen végzett sprint lesiklásban.

Mivel a regeneráció volt a cél, és hogy mindennapi feladatait önállóan és gördülékenyen el tudja végezni, Krisztinának olyankor is edzésre volt szüksége, amikor éppen nem volt szezonja a síelésnek. Ezért nyaranta, először csak kiegészítő sportágként kezdett el evezni, majd egyszer bukott a sípályán, az újabb balesetből szerencsésen fel tudott épülni. Ekkor átnyergelt először az ülő sífutás-biatlonra, majd 2014-től az evezésre. Ekkor már Magyarországon élt és a Pető SE-be járt edzésekre. Két klubváltást követően a Csepel EK színeiben készült tovább 2015-től Karácsonyi Zsolttal.

Krisztina a pótkvalifikációs versenyen sikerrel megszerezte a paralimpiai induláshoz szükséges kvótát, így 2016-ban egyedüliként képviselhette Magyarországot a paraevezősök között, ahol végül összesítésben a 11. helyet sikerült megszereznie.

Némi kitérőt követően Krisztina újból síelni kezdett, majd sífutásban a női ülő kategóriában az 1.1 kilométeres sprint távon indult a 2018-as pjongcsangi téli paralimpiai játékokon. Sikerült a 24. helyen célba érnie és új egyéni rekordot beállítania. Magyar versenyző még sosem indult paralimpián ebben a versenyszámban, sőt, más ezt a sportot nem is űzte korábban rajta kívül.